..Rólunk

A programot 1972-ben indította útnak Srila Prabhupada, a Krisna-tudat Nemzetközi Szervezetének alapítója, amikor egy kalkuttai templom ablakából kinézve arra lett figyelmes, hogy a templom háta mögött kisgyerekek hadakoznak az ebédmaradékok megszerzéséért. Mivel a hindu vaisnava világvallás szerint a könyörületesség alapvető norma, Srila Prabhupada ekkor arra kérte tanítványait, segítsenek abban, hogy a világon bármely Krisna-templom tíz kilométeres körzetében ne legyen éhező ember.
A templomi nyilvános vasárnapi lakomákat követően 1974-től kezdve az ételosztások már Nyugat-India területére, kifejezetten az ottani árvizek károsultjainak megsegítésére koncentrálódtak, ahol rászorulók ezreinek életét mentették meg más szervezetek együttműködésével. A program később, a '70-es évek végére Nyugaton is elterjedt.
A fentiek szellemében az "Ételt az életért" karitatív program keretében önkénteseink az utóbbi 38 évben a Föld 60 országában több mint 140 millió tál meleg ételt és több 10 ezer tonna tartós élelmiszert osztottak ki az éhezők között, főként a katasztrófa sújtotta területeken. Többek között Szarajevóban, Koszovóban, Groznijban, ahol az előző csecsen háború során a kéthetes konfliktus alatt egymillió kétségbeesett polgár részesült a hívők segítségében. A világ 150 városában naponta 30 000 adag tápláló, vegetáriánus étellel szolgálunk a rászorulóknak az ISKCON jóvoltából.
Az utóbbi években hazánkban égető problémát jelent a társadalom perifériájára került polgártársaink szociális ellátása, s ezen a területen a civil szervezetek szerepe egyre kiemelkedőbb. A hatékony működés, illetve a pályázati lehetőségek igénybevétele érdekében alapította meg 1999-ben a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége az Ételt az Életért Közhasznú Alapítványt, melynek célja az emberek testi-lelki szenvedésein való enyhítés tápláló, vegetáriánus ételek osztásával.

India ősi könyvei úgy tartják, hogy az isteni elrendezésnek köszönhetően a Föld minden élőlény számára elegendő táplálékról gondoskodik, a modern társadalom azonban telhetetlen mohósága miatt kifosztja a Föld értékes forrásait. A világon termesztett gabonának több mint egyharmadát marhák és más tenyésztett állatok fogyasztják el - ez a gabona azonban több ezer ember éves táplálékát jelenthetné. Ezeket a szerencsétlen állatokat azonban kizárólag a húsukért tartják, melyhez feldolgozás után pusztán néhány embernek van lehetősége hozzájutni. Az "Ételt az életért" misszió célja lényegében az, hogy vegetáriánus ételek ingyenes osztásával békés egyensúlyt teremtsen a világ élelmezésében. Mára a Krisna-hívők őszinte törekvésének eredményeképpen a program a világ legjelentősebb vegetáriánus étkeztetési mozgalmává nőtte ki magát.
Az ősi India Védákon alapuló tanításaira támaszkodva a Krisna-hívők kizárólag olyan, zöldségekből, gyümölcsökből, gabonákból, tejtermékekből és olajos magvakból készített ételeket fogyasztanak, melyeket előbb felajánlottak Istennek áldozat gyanánt. A vallás szerint ezek a megszentelt ételek tisztítják a szívet és a lelket, így a Krisna-hívők által kínált ételek nemcsak a testi szükségleteket elégítik ki, hanem egyben segítenek visszaállítani a lélek eredeti szeretetteljes kapcsolatát az Istenség Legfelsőbb Személyiségével.

A tiszta vegetarianizmus egyesíti az egészséges vegetáriánus étrend fizikai tápértékét a lelki táperővel, mely abból ered, hogy elfogadjuk Istentől való függésünket, illetve a Földanya áldásait.
   Az ahimsa, vagy "erőszak nélküliség" azt jelenti, hogy egyetlen élőlény fejlődését sem gátoljuk meg. Mivel a lélek még a test halála után sem pusztul el, az állatok megölése is bűnnek számít. Annak ellenére, hogy elegendő mennyiségű gabonaféle, gyümölcs és tejtermék áll a rendelkezésükre, az emberek manapság sajnos ragaszkodnak a húsevéshez. Ha elegendő mennyiségű élelem áll az emberek rendelkezésére, akkor a lelki megvalósításban fejlődni kívánóknak nem szabad erőszakot alkalmazniuk az állatokkal szemben.
   Az emberek különféle okokból lesznek vegetáriánusok, ki egészségügyi megfontolásból, ki elvi, vallási, filozófiai és ökológiai szempontok miatt. Ha megértjük, hogy az emberi test fenntartható vegetáriánus ételek fogyasztásával, akkor - mint ahogyan saját háziállatainkat sem pusztítjuk el, hogy megegyük - más élőlények életét sem vesszük el pusztán húsuk elfogyasztásáért.
   A hindu tradícióban gyökerezve a tiszta vegetarianizmus lelki szemléletmódja mindenféle hitű ember számára jelentést hordoz. Az egyszerű vegetáriánus táplálkozás további szintje az, amikor az ember nem csupán elhagyja a húsevést, hanem ételét fogyasztás előtt fel is szenteli. Pusztán fogjuk az ételt, és mielőtt elfogyasztanánk, felajánljuk azt Istennek köszönetünk jeléül. És ahogyan a tűzbe tartott vas is átveszi a tűz tulajdonságait és izzóvá, forróvá válik, úgy az étel is lelkivé, istenivé válik, ha Istennel kerül kapcsolatba. Az étel tisztává, karmamentessé, és lelkileg táplálóvá válik. A hinduk ezt az ételt prasadának, Isten kegyének nevezik.
   A tiszta vegetarianizmus abból a meggyőződésből ered, hogy az étel, amit eszünk, befolyással van lelki tudatunkra és későbbi viselkedésünkre. A Bhagavad-Gita, az indiai lelkiség szentírása szerint a jóság minőségében lévő ételek - a zöldségek, gyümölcsök, olajos magvak, gabonafélék, hüvelyesek, a cukor, és a tiszta tejtermékek - mind megszentelhetők, azaz áldozat során felajánlhatók. Ezzel szemben a húst, a halat és a tojást a szenvedély és a tudatlanság minőségébe sorolják, ezért nem ajánlhatók fel Istennek. Ha az étel, amit fogyasztunk, lelki tudás híján lévő ember kezei által készült (például boldogtalan alkalmazottak, akik piszkos élelmiszergyárban dolgoznak), biztosak lehetünk benne, hogy nemkívánatos szellemi energiákhoz jutunk. Ebből az okból a tiszta vegetarianizmus elutasítja az ilyen jellegű ételeket, a friss, természetes összetevőkből készült ételek javára.


Idézetek a vegetarianizmusról:

"Meggyőződésem, hogy az emberi faj fokozatos fejlődésének része a húsevés elhagyása, éppúgy, ahogy a barbár törzsek is feladták egymás megevését, amikor kapcsolatba kerültek náluk civilizáltabb népekkel."
- Henry David Thoreau

"Az ember egyáltalán nem hasonlít a ragadozó állatokra. Még az orángután sem, aki a majmok törzsének leginkább emberszabású tagja, ama állatcsoporté, melynek minden tagja gyümölcsevő."
- Percy Bysshe Shelley

"A húsevés egyszerűen immorális cselekedet, mivel olyan aktust követel, mely ellentétben áll az erkölcsi érzékkel: gyilkosságot. A gyilkossággal az ember nemcsak, hogy legmagasabb rendű lelki képességének, a hozzá hasonlatos élőlények együttérzésének vet gátat, hanem a saját érzékei megerőszakolásával is kegyetlenné válik."
- Lev Tolsztoj: Első lépés

"A növényevés, melyet már ősidőkben hirdettek, sokáig lappangott, de jelenleg évről-évre, naponta, egyre több embert hódít meg és eljön az idő, amikor a vadászat, az élveboncolás és ami a fődolog: az íny kielégítésére való ölés egyidejűleg meg fog szűnni. (...) Manapság, mikor mindenki tisztában van vele, hogy az állatoknak akár szórakozásból (vadászaton), akár ínyességből való kivégzése - vétek, a vadászat és a húsevés már nem közömbös, hanem egyenesen bűnös cselekedet, mely, mint minden gonoszul és tudatosan véghezvitt cselekedet, sok egyéb és még gonoszabb cselekedetet von maga után."
- Lev Tolsztoj: Mindennapra (Március) Budapest, 1992

"A húsevés ok nélküli gyilkosság"
- Benjamin Franklin: Számadása életéről (Budapest, Európa, 1989.)

"Az élettelen húst el kell temetni, nem pedig megenni."
- Chrissie Hínde, a Pretenders énekese

"A következő személyeket tartják az állat gyilkosának: azt, aki megengedi, aki megöli, aki feldarabolja, aki megveszi vagy eladja, aki elkészíti, aki felszolgálja és aki megeszi."
- Manu-smrti 5.51.

"Le tudod darálni, megsütheted roston vagy sütőben, de attól még mindig egy durván bántalmazott állat bomló teteme marad."
- PETA, Útmutató az együttérző élethez

"Embertársaim, ne becstelenítsétek meg testeteket bűnös ételekkel! Van gabonánk, s saját súlyuk alatt majdnem összeroskadó almafáink. Vannak édes ízű gyógynövények és bort fakasztó szőlő. Növények, melyeket megfőzhetünk, tűzön puhíthatunk, vagy ott a tej és a kakukkfűízű méz. A föld bőkezűen ontja a sokféle tiszta ételt, és olyan lakomára hív, ahol nincs vérontás és mészárlás. Csak a vadállatok elégítik ki éhségüket hússal, de még ők sem mind ilyenek, hiszen a tehén, a juh, és a ló is füvön él."
- Pitagorasz

"Valóban azt kérdezed, mi oka volt Pithagorasznak arra, hogy nem fogyasztott húst? Én részemről azon csodálkozom, hogy milyen véletlen folytán, és milyen elmeállapotban érintette szájához az első ember az alvadt vért, és vehette ajkaihoz egy halott teremtmény húsát, és hogyan rakhatott az asztalra halott, áporodott testeket, és hogyan merészelte élelemnek és táplálónak nevezni azt, ami kis idővel azelőtt még bőgött, kiáltozott, mozgott és élt.
Hogyan képes egy személy kibírni azt a látványt, mikor torkokat metszenek el, bőrt nyúznak le, és végtagokat tépnek ki a testből?"
- Plutarkhosz

"Aki nem értékeli az életet, az nem érdemli meg azt. Ezen állatok ivadékait elválasztják a szüleiktől, feldarabolják, barbár módon lemészárolják őket. Bár az ember az állatok királya, mégis borzalmas dolgokat művel. Mások élete árán élünk. Temetőhelyek vagyunk. Gyerekkoromtól visszautasítottam a húsevést."
- Leonardo da Vinci